A kereskedelmi célú mezőgazdaságban a csepegtető vezetékeket általában a föld alatt helyezik el. Ez az úgynevezett felszín alatti csepegtető öntözés (SDI - Subsurface Drip Irrigation). A csövekből a víz kis lyukakon keresztül jut a talajba.

A hatékony vízfelhasználás érdekében a csöpögtető öntözőrendszert megfelelően kell telepíteni és kezelni is. Ehhez nagy összegű befektetés szükséges és a törött csövek javítása gyakran további karbantartási kiadásokkal jár.

Egy tanulmány eredményei szerint az SDI-rendszerek kezdeti és nettó befektetési igénye több mint kétszerese a körforgós rendszerek ugyanilyen anyagi igényeinek (Payero et al., 2005). Ez nem meglepő, tekintve, hogy a rendszer telepítése jelentős idő- és munkaráfordítást igényel. A csepegtető vezeték hossza nem haladhatja meg a 800 métert, ezért nagyobb területek esetében tovább fő- és mellékvezetékek telepítése szükséges. Emellett a csöpögtető rendszerek élettartama nem határozható meg egységesen, így nehéz meghatározni, hogy az adott rendszer mennyi ideig lesz használható.

A csöpögtető rendszerek nem alkalmasak minden területhez és gazdálkodási formához. Sziklás, köves talajban telepítésük nehézkes. SDI használatával előfordulhat, hogy a talajfelszínbe nem jut elég nedvesség, ami gátolja a magcsírázást és a vízhiány okozta stressz korlátozhatja a növény kezdeti növekedését. Szárazabb területeken a magok csírázásához kiegészítő öntözőrendszer telepítése is szükségessé válhat (Payero et al., 2005).

Emellett a csepegtető rendszerek rugalmatlan kialakítása korlátokat állít a gazdálkodás elé. A rendszer telepítését követően a víz eloszlatását meghatározó tényezők, mint a csepegtető csövek mélysége, egymáshoz viszonyított távolsága és hossza, valamint a csepegtető lyukak átmérője és távolsága nem módosítható. A kiválasztott paraméterek korlátozhatják a termeszthető növények fajtáját, valamint a talajművelési módszerek alkalmazását.

Mivel a csepegtető csövek karbantartásához vegyszerekre is szükség van, organikus gazdaságok esetében ez a rendszer nem feltétlenül jó választás. Általában a csepegtető rendszerek karbantartása során alacsonyabb pH-értékű savval mossák át a vezetékeket. Ha a pH-érték túl magas, a csövekben kalcium-karbonát rakódhat le. Ha a csövekben biológiai szennyező anyag, például alga vagy nyálka keletkezik, szükség lehet klór befecskendezésére is. Ha a csövek körül gyomok telepednek meg és eltömítik a csepegtető nyílásokat, a rendszerbe gyomirtószer alkalmazására is sor kerülhet (Payero et al., 2005).

A rendszer vezetékeivel egyéb problémák is adódhatnak. Előfordul, hogy rágcsálók, például ürge vagy mezei egér, megrágja a csövet és ezzel szivárgást okoz. A rágcsálóirtáshoz esetenként vegyszereket is használnak. Vízszivárgás esetén nehéz azonosítani a szivárgás helyét és gondot okoz a hiba elhárítása is. A csöpögtetőrendszer helytelen telepítése ún. „kéményhatást” okozhat, vagyis a víz nem a megfelelő helyre kerül. Ha víz gyorsabban csepeg, mint amit a talaj nedvszívóképessége megenged, a víz a talajfelszínre kerül, ami a cső körül talajeróziót okozhat. A csepegtetőnyílások eltömődésének elkerüléséhez minden csepegtető rendszer alapvető eleme egy szűrőrendszer. Szintén hasznos ötlet az öntözés után a szelepek vákuum leeresztése, ezzel megakadályozható a negatív vákuum kialakulása a csövekben (Payero et al., 2005).

Ha gazdálkodóként hatékony öntözőrendszert szeretne, alacsonyabb költségek és kevesebb munka mellett, a körforgós rendszer kiváló választás. A körforgó rendszerek az egyedi igényekhez igazíthatók. Ha a hatékonyság az elsődleges szempont, kérjen LEPA (Lpw Energy Precision Application – Alacsony energiafelhasználású percíziós alkalmazás) szórófejeket. Rövidebb szárú növényekhez jó megoldás az alacsonyabban felhelyezett tömlő, mivel a vizet a talajszinthez közelebb tartják. A körforgós rendszerek egyedi beállításainak köszönhetően a terület és az adott növények tulajdonságainak megfelelően, pontosan a megfelelő mennyiségű vizet biztosítják. A víz szabályozására a különféle locsolófejek, a víznyomás, a felhelyezés magassága és a szórófejek között távolság révén kerül sor.

A körforgó rendszerek olyan rugalmasságot biztosítanak, ami a csepegtető rendszerekkel nem megvalósítható. Ha a gazdálkodó a rendszer telepítése után 10 évvel egy másik növény termesztése mellett dönt, a szórófejek kicserélhetők a rendszer többi elemének módosítása nélkül. A csepegtető csövek telepítése sziklás talajon és terepakadályok esetén nehézkes, viszont a körforgós rendszer testre szabható funkcióinak köszönhetően szinte minden területhez alkalmazható, legyen az nagy, kicsi vagy szabálytalan alakú. A lefedő szárnyak tárgyak vagy fák körül 180 fokban hajlíthatók, sőt, lecsatlakoztatásuk roppant egyszerű. A kornerkarok (SAC) a terület sarkainak öntözésére szolgálnak, így minden egyes hektár hasznosítható. A Reinke Electrogator® rendszere hatékony meghajtó motorjának köszönhetően a szerkezet nehéz terepviszonyok és rossz talajállapot esetén is mozgatható. A rugalmas csatlakozó kampó és akasztó – az Electrogator® új funkciója – egy olyan csőcsatlakozás, melynek segítségével a rendszer a vízfolyás minimális módosítása mellett legyőzi a dombos terepviszonyokat.

Mint minden öntözési módszerhez, a körforgós rendszerhez is szükséges kezdeti befektetés, azonban a hektáronkénti befektetési költségek alacsonyabbak, mint az SDI-rendszerek telepítésénél (Payero et al., 2005). A körforgó rendszerek igazolt megbízhatóságukkal és tartósságukkal kiállták az idő próbáját. Az öntözőrendszer tartóssága fontos szempont a berendezés gazdaságosságának kiszámításához. Minél hosszabb a rendszer élettartama, idővel annál inkább megtérül a befektetés.

A körforgós rendszerekhez elérhető percíziós technológia szintén segíthet a víz megtartásában, hiszen a szolgáltatott információk alapján az öntöző eldöntheti hol és mennyit öntözzön. A körforgós rendszerek változtatható intenzitású öntözésre (VRI) is alkalmasak, igazodva a különféle talajfajtákhoz. A rendszer távoli vezérlése a talajérzékelőkkel együttesen szintén segít a tájékozott döntésekben és az okos vízfelhasználásban.

Az alap körforgós rendszerek fejlesztése egyszerű, így a kezdeti befeketés nem csupán az aktuális öntözési igényeknek felel meg. hanem egy lépéssel közelebb visz a jövő továbbfejlesztett gazdálkodási megoldásaihoz is.

Felhasznált irodalom

Payero, J.O., Yonts, D.C., Irmak, S., & Tarkalson, D.D. (2005). A felszín alatti csepegtető öntözés előnyei és hátrányai. Nebraskai Egyetem – Lincoln Intézmény